Proverbs 1

Beteljesíti az őt félőknek kivánságát; kiáltásukat meghallgatja és megsegíti őket. ^a1Megőrzi az Úr mindazokat, a kik őt szeretik; de a gonoszokat mind megsemmisíti. ^b 2Az Úr dicséretét beszélje ajkam, és az ő szent nevét áldja minden test örökkön örökké! ^c 3

Isten örök hűsége

4Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat! ^d 5Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok. ^e 6Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet! ^f 7Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei. ^g 8Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében; ^h 9A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké; ⁱ 10Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat. ^j 11Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat. ^k 12Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja. ^l 13Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat! ^m 14

Isten testi és lelki áldásainak dicsérete

15Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog! ⁿ 16Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit; ^o 17Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket. ^p 18Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi. ^q 19Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa. 20Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza. ^r 21Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek! ^s 22A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken; ^t 23A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak. ^u 24Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik; ^v 25Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek. ^w 26Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet! ^x 27Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat. 28Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával. ^y 29Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete! ^z 30Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port. ^aa 31Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt? ^ab 32Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak. 33Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel. ^ac